Öt hiba, amit érdemes elkerülni írás közben

Minden kézirat javítható, de néhány gyakori hiba feleslegesen megnehezíti az írást és a későbbi szerkesztést. Ha ezekre már munka közben figyelünk, tisztább és meggyőzőbb szöveg születhet.

1. Túl korán akarjuk tökéletesíteni a szöveget

Az első változat feladata nem a hibátlanság, hanem az, hogy megszülessen. Ha minden mondatot azonnal véglegesíteni akarunk, könnyen elveszíthetjük a lendületet. Először érdemes végigírni a gondolatmenetet vagy a történetet, és csak utána elkezdeni a részletes javítást.

2. Nincs világos szerkezet

Az olvasónak mindig tudnia kell, hol tart és miért fontos az adott rész. Regénynél ezt a történet íve, ismeretterjesztő könyvnél a fejezetek logikus sorrendje biztosítja. Egy egyszerű fejezetvázlat sok későbbi átszerkesztéstől kímélhet meg.

3. Mindent elmagyarázunk

A túlmagyarázott szöveg nem bízik az olvasóban. Nem szükséges minden érzést megnevezni és minden következtetést kimondani. Sokszor erősebb a jelenet, ha a szereplők cselekedetei és párbeszédei mutatják meg, mi történik bennük.

4. Következetlenül használjuk a nézőpontot és az igeidőt

A váratlan nézőpontváltás vagy az igeidők keverése kizökkenti az olvasót. Már az írás elején érdemes eldönteni, ki meséli el a történetet, milyen távolságból látjuk az eseményeket, és milyen időben szólal meg a szöveg.

5. Kihagyjuk a külső kontrollt

A szerző egy idő után már azt is beleolvassa a kéziratba, amit le akart írni, nem csak azt, ami valóban a papíron van. Ezért nélkülözhetetlen egy figyelmes külső olvasó, szerkesztő vagy lektor. A visszajelzés nem elvesz a szerző hangjából, hanem segít tisztábban megszólaltatni azt.

A jó kézirat nem egyetlen nekifutásra készül el. Az újraolvasás, az átgondolt javítás és a szakmai segítség mind hozzátartozik az alkotói folyamathoz.